Beleremeg a f�ld, ha az elef�ntok besz�lnek

Ha egy elef�nt l�p egyet, az emberek bizony felkapj�k fej�ket, �s nyilv�nval�an a t�bbi elef�nt is �rz�keli a kisebb f�ldreng�st. A leg�jabb kutat�sok most arra engednek k�vetkeztetni, hogy mel�k bar�taink l�bk�rmeiket haszn�lj�k, hogy ak�r 32 km t�vols�gb�l �zeneteket k�ldjenek egym�snak. R�ad�sul nemcsak tart�zkod�si hely�ket jelezhetik ily m�don, hanem bizonyos �rzelmeket is ki tudnak fejezni a szeizmikus hull�mok seg�ts�g�vel.

A Stanford University leg�jabb tanulm�nya szerint az elef�ntok l�b- (illetve pata-)dobbant�sokat haszn�lnak mintegy "szeizmikus kommunik�ci�k�nt"; a talaj emberi f�l �ltal nem �rz�kelhet� rezg�seivel �zennek egym�snak.
"Az a t�ny, hogy val�ban �rz�kelik a talaj �ltal k�zvet�tett �zeneteket, radik�lisan megv�ltoztatja eddigi n�zeteinket az elef�ntok un. kommunkik�ci�s t�vols�g�t illet�en." - mutatott r� egy interj�ban Caitlin O'Connell-Rodwell, a Stanford Center for Conservation Biology kutat�ja.
"Sokkal nagyobb t�vols�gokb�l k�pesek kommunik�lni, mint eddig gondoltuk."

O'Connell-Rodwell decemberben publik�lt tanulm�nya �j f�nyt vet az elef�ntcsord�k �zenetk�ld�si, �dv�zl� �s figyelmeztet� szok�saira �s k�pess�geire. Az elef�ntok k�l�nb�z� csoportjait tanulm�nyozva Afrik�ban �s Indi�ban szabadon, valamint texasban fogs�gban, a Stanford kutat�ja sz�mos utal�st tal�lt az elef�ntok magasan fejlett szeizmikus jelz�srendszer�re, melyet alacsony frekvenci�j� hangok, �s l�bdobog�s id�z el� a f�ldben.

M�s �llatok - a vakondokok �s f�k�k k�l�nb�z� fajt�i�t�l a rovarokon, halakon �t a h�ll�kig - szint�n haszn�lnak szeizmikus jelz�seket t�rsaik �s a zs�km�ny keres�sekor, vagy ter�let�k megjel�l�sekor. Az elef�ntok szeizmikus kommunik�ci�ja azonban sokkal �sszetettebb, �s nagyobb t�vols�gok �thidal�s�val is m�k�dik.

O'Connell-Rodwell�k a k�l�nb�z� hanghat�sokat, a l�bdobog�st�l az �dv�zl� hangokig, �gy reproduk�lt�k, hogy azt szeizmikus rezg�sek form�j�ban tov�bb�tsa a f�ld; �gy vizsg�lt�k meg, hogy vajon "nem hallhat�" hangok eset�n is �gy viselkednek-e az �llatok, mint norm�lis esetben.
Az eredm�nyek azt mutatj�k, hogy az elef�ntok - k�l�n�sen a n�st�ny egyedek - �szlelik a jelz�seket, �s reag�lnak r�.
"Nagyon val�sz�n�, hogy a l�bukkal, pontosabban l�bk�rmeikkel �rzik meg ezeket a f�ldalatti vibr�ci�kat." - ecseteli O'Connell-Rodwell. "A szeizmikus hull�mok a k�rm�k�n kereszt�l a csontok seg�ts�g�vel jutnak el a f�lbe. Az is lehets�ges, hogy az orrm�nyuk �rz�keny a rezg�sekre, vagy esetleg a k�t dolog kombin�ci�ja seg�ti �ket az �szlel�sben."
Kor�bbi elef�nttanulm�nyok kimutatt�k, hogy ezek az �llatok k�pesek rendk�v�l alcsony - 20 Hz k�r�li - hangok kibocs�t�s�ra is, amik ide�lis k�r�lm�nyek k�zt 10 km t�vols�gra is eljuthatnak.
A k�s�bbi kutat�sok szerint ezek a morajl�sok szeizmikus visszhangokat okoznak a talajban, amik nagyobb t�vols�gokra is eljuthatnak.

Ezeket a "vibr�ci�kat" az elef�nt l�bdobog�ssal, �s f�lcsapkod�ssal is el�id�zheti, amiket vesz�ly �szlel�sekor a v�dekez� mechanizmus r�szek�nt szoktak haszn�lni.
"Matematikai modellez�ssel arra az eredm�nyre jutottunk, hogy ezek a szeizmikus jelek 16-32 km t�vols�gra is eljuthatnak a talajban." - �sszegezte O'Connell-Rodwell.
Hozz�tette, hogy a jelenlegi eredm�nyek szerint a szeizmikus jelz�sek alapinform�ci�kat hordoznak nemcsak az elef�nt hely�r�l, hanem hangulat�r�l, �rz�seir�l is. �gy az egyedek bizonyos t�vols�gon bel�l f�lelmet �s d�h�t tudnak kifejezni.
"F� c�lunk, hogy hangja �s szeizmikus jelei alapj�n meg tudjuk k�l�nb�ztetni az egyedeket" - jelentette ki a kutat�.

Az angolai elef�ntok viselked�s�nek megfigyel�se kimutatta, hogy a szeizmikus jelz�sek sokkal t�volabb is eljuthatnak, mint azt gondoltuk; a szomjas elef�ntcsord�k m�r 160 km t�vols�gr�l �rz�kelik az �gzeng�st, �s elindulnak fel�.
O'Connell-Rodwell szerint a szeizmikus kommunik�ci� bizony�t�kait megtal�lt�k �zsiai �s afrikai, vadon �l� elef�ntokn�l is, (teh�t nemcsak a fogs�gban tartott egyedekn�l), �s ez k�zelebb visz minket a vadon �l� �llatok kommunik�ci�j�nak meg�rt�s�hez.
"Ez val�ban megnyithatja a kapukat a t�bbi eml�s fel�. Kiv�lasztottuk a leg mag�t�l �rtet�d�bb �llatot - hiszen az elef�nt a legnagyobb �s legnehezebb - �s most, hogy megvan a bizony�t�k, keress�k a kommunik�ci� e fajt�j�nak lehet�s�g�t az orrszarv�akn�l, b�l�nyekn�l �s az oroszl�nokn�l is."

Forr�s:

Z�ldmagazin