Az elef�ntok t�rsadalma

Mint sz�mos m�s pat�s�llat, az elef�ntok is csapatokba, csord�kba ver�dnek. Az afrikai elef�ntn�l a h�mek �s n�st�nyek �ltal�ban k�l�n �lnek. A n�st�nyek �sszetart� csord�kat alkotnak, amely k�t-h�rom rokon feln�ttb�l, ut�daikb�l �s egy �reg n�st�nyb�l, a vez�rteh�nb�l �ll. Az ivar�rett n�st�nyek fokozatosan elszakadnak a csoportt�l, hogy saj�t csapatot hozzanak l�tre. A kifejlett h�mek egyed�l, vagy �tmeneti aggleg�nycsapatokban �lnek. Ivar�retts�g�ket 10 �ves koruk k�r�l �rik el. Az elef�nttehenek csak minden harmadik-negyedik �vben sz�lnek, s akkor is csak egyetlen borjat. A terhess�gi id� kb. 22 h�nap. Maxim�lis �letkoruk 80 �v k�r�lire tehet�, de a term�szetben csak kev�s p�ld�ny �l 30 �vn�l tov�bb. Az egyedek kapcsolattart�sa nemcsak hangokkal, hanem szagl�ssal, �rint�ssel �s vizu�lis �ton is t�rt�nik. A trombit�l�son kiv�l, amely a harag �s izgalom kifejez�se, kisfrekvenci�s hangokat is kibocs�tanak a g�g�j�k seg�ts�g�vel, amely kilom�terekre is elhallatszik. Szerepe val�sz�n�leg a csapat tagjai k�z�tti kapcsolatok fenntart�sa.
    Az afrikai elef�nt a szavann�k �s az erd�k lak�ja, egykor a Szahar�t�l d�lre csaknem minden�tt el�fordult. Jelenleg m�r csaknem kiz�r�lag a v�dett ter�leteken  maradtak �llom�nyai. Az indiai elef�nt kev�sb� er�teljes fel�p�t�s�, kisebb f�lekkel �s agyarakkal, teste sz�r�sebb, feje jellegzetesen boltozatos. Valamikor a K�zel-Kelett�l D�l-�zsi�n �t �szak-K�n�ig �lt. Els�dlegesen erd�lak�, mely jelenleg az indiai szubkontinensen, D�lkelet-�zsi�ban �s D�l-K�n�ban �l egyre kisebb ter�leteken; a vad elef�ntok sz�ma alacsony.

Forr�s:

Freeweb