Az elefntok s az ember
Az indiai elefnt s az ember kztt vezredek ta klknleges kapcsolat alakult ki. Az Indus-vlgyi civilizciban mr tezer ve szeldtettek elefntokat teherhordsra, s azta is szles krben hasznljk ket a mez- s erdgazdasgban. Ennek ellenre, igazi hzillat sohasem lett bellk, mert fogsgban igen nehezen szaporodnak. A przsi idszakban egybknt mindkt faj hmjei szinte megvesznek. Fogsgban ilyenkor agresszvek s kiszmthatatlanok, ezrt a legtbb szeldtett elefnt fiatal korban befogott pldny. A szeldtett elefntok fontos szerepet jtszanak a klnfle nnepsgeken, s egyttal gazdjuk rangjt, gazdagsgt is jelzik. Emellett, fleg a tvol-keleti vallsokban van nagy jelentsgk, s gyakran szerepelnek a meskben s legendkban. Az afrikai elefnt szintn emberhez szoktathat, s munkra foghat, de ritkn hasznljk ilynformn. A legismertebb plda a karthgiak harci elefntjainak bevetse a rmaiak ellen, amely tbb mint 2000 vvel ezeltt trtnt.
Az elefntok s az ember klnleges kapcsolatnak fnyben mg szomorbb az a tny, hogy az ember a kipusztuls szlre juttatta ezeket az llatokat, elssorban az agyarukrt folytatott mrtktelen vadszat miatt. Az elefntcsont irnti kereslet, s a magas rak kvetkeztben virgzik az orvvadszat, s minden termszetvdelmi erfeszts ellenre mindkt faj llomnya rohamosan cskken. Ha viszont az llatokat vdett terletek hatrai kztt tartjk, akkor hatalmas tpllkignyk miatt risi terleteket tesznek tnkre a fk s bokrok kidntsvel, sszetrsvel. Ez a gond klnsen jelents a flsivatagos s aszly sjtotta terleteken, ahol napjainkban a legtbb afrikai elefnt elfordul. Ha ez a folyamat ellenrizhetetlenl halad tovbb, az a tpllkkszletek teljes kimerlshez, s az llatok lass hhallhoz vezetne, gy bizonyos terleteken elkerlhetetlen a vastag br risok gondosan megtervezett selejtezse.
Forrs:
Freeweb
|